eszemiszom

Kétfajta tejtermék találkozásából született  az Észak-Dél Tál :

 A képen, a mártás alatt  olyan tészta, amelyet magam gyúrtam, sodortam, miután durvára tört színes borsot, kevés szárított snidlinget szórtam bele. Ha nem sikerül snidlinghez jutni, apróra vágott petrezselyemmel pótolható. Amikor kifőtt, elkészítettem a mártást.

Ennek két fő alkatrésze a bryndza és a kajmak. A bryndzát, ezt a felvidéken készült túróféleséget nem kell bemutatni,  a kajmak talán többek számára ismeretlen.Az egész Balkánon ismerik, sőt a közel-keleten is évezredek óta fogyasztják. A  kajmak egy erősen zsíros tejfölszerű finomság, finom, de eléggé nehéz kaja..

Miután egy serpenyőben felolvasztottam a kajmakot, kevés liszttel hintettem meg, nem pirítottam, csak hagytam "pezsegni" kicsit, majd tejjel felöntöttem, kevés sót, csipet cukrot és leheletnyi pirospaprikát szórtam még hozzá. Ezután morzsoltam bele a bryndzát....Összefőzve már tálaltam is az enyhén csípős, krémes, illatos egytált.

Aki szereti a sajtos önteteket, érdemes kipróbálnia, mert nagyon eteti magát az Észak-Dél tál!

Mennyiségeket szándékosan nem adtam meg. A készítőre bízom....az arányokat az egyéni ízlés határozza meg...igy az étel egyénivé válhat.

Ha tavasz...akkor méregtelenités, ha egészséges táplálkozás, akkor pedig medvehagyma...Állítják rajongói, és kiáltanak fel: Medvehagyma, te csoda!

Itt a tavasz! Irány a tavaszi erdő - meg a piac - ahol a ezt a viszonylag újkeletű zöldnövényt beszerezhetjük, melynek latin neve: Allium ursinum. Medvehagyma! Nyugat-Európából érkezett hozzánk a kultusza.

Amíg néhány éve csak kevesen, újabban annál többen keresik és fogyasztják ezt a tavaszi méregtelenítő hagymafélét,amely ugyanugy a liliomfélék családjába tartozik, mint konyhakerti hagymatársai.Ez az évelő, amely kb 15-21 cm-magasra nő, levelei hosszúnyelüek, hagymája buzogány alaku, kb 45 mm hosszu és 5 mm vtg.

Ernyős virágzata hófehéren virít április-májusban a lombos erdőkben, ártereken, hegyvidéken szinte az egész országban. Virágzás előtt gyűjtik hagymáját és leveleit..Gyakorlatilag mindkettő egyformán felhasználható

Szereti a bükkösöket, tölgyeseket…A májusi gyöngyvirág leveleivel összetéveszthető növényt egy valami teljesen és biztosan megkülönbözteti attól..És ez az erőteljes fokhagymaillat, amelytől az egész táj fokhagymaszagu lesz, ahol elterjed.Ha erdei sétánk alkalmával úgy döntünk hogy áldozunk a tavaszi méregtelenítés oltárán nem árt az óvatosság….ugyanis a gyöngyvirág mérgező levelei nagyon hasonlítanak a medvehagyma leveleihez. A már emlitett fokhagymaillat az, ami 100 %-ban megkülönbözteti attól, amíg a gyöngyvirág ki nem nyitja illatos szirmait...mert akkor már egyértelmübbé válik a kép.A gyöngyvirág minden része mérgező...de nem is táplálkozási céllal szedjük.. térjünk vissza a medvehagymához.

A növény  fiatal leveleit,valamint a hagyma törzsét is fogyasztják mártásnak ,salátának, levesnek. Ezenkívül fűszernövényként halételek, töltelékek zamatos ízesítője, sőt  egyes vidékeken még sajtot is ízesítenek vele.A levelei jól fagyaszthatóak, igy ha megkedveljük, télen sem kell lemondanunk élvezetéről .

A sószegény diétára kényszerültek áldhatják a nevét, mivel jellegzetesen sós íze miatt jól beépithető a napi táplálkozásba…A Mecseki medvehagymamezőkön gyűjtögető méhek zöldes színű méze pedig hungarikum.A sajátos fokhagymaillatú, és ízű gyógyméz, a légzőszervei panaszokat enyhiti…Ennek a fokhagyma és spenót értékes tulajdonságait hordozó növényünknek gyógyitó hatásai/kénvegyületek, C-vitamin/ ugyanugy jól hatnak érrendszerünkre, élénkitik és csökkentik a vércukorszintet, valamint védik a szivünket. Még külsőleg is használják, borogatásokat készítenek belőle éppen a gombás, baktériumos fertőzéseket megszüntető tulajdonságai miatt…S mint ilyen, a sebek gyógyulását is elősegiti.

Potencianövelő tulajdonsága  is közrejátszhatott  fogyasztásának gyors és látványos elterjedésében…És már meg is érkeztünk a tavaszi fáradság, tavaszi méregtelenítés témájához, ami valljuk be a legfontosabb szerepe ilyenkor áprilisban…annyi betegségre állítják gyógyító hatását, hogy azt az  ember már nehezen fogadja el. A szervezet tavaszi nagytakarításában betöltött szerepe viszont megalapozott.

Hiszen a méregtelenités munkáját besegitő allicin-olaj tartalmu medvehagyma bizonyítottan javitja a koleszterinszintet, ugyanugy, mint a fokhagyma, öli a vírust, baktériumot, emésztés elősegitő…tehát mindenképpen vértisztítót tulajdonságokkal bír…Ehhez járul figyelemreméltó C-vitamin tartalma...Ha valaki gyógyászati célból kezdi el ennek az értékes növénynek a fogyasztását, mindenképpen érdemes kúraszerüen folytatni.. Azaz mindennap, ételekbe belekeverve, avagy teaként az apróra vágott levelekből elkészitve…További gyógyászati adalékokról bővebben.

Érdekesség, hogy a magyar neve utal a macik téli álom utáni méregtelenitési szokásaira. Hiszen előbújva a barlangjukból előszeretettel fogyasztják ők is…

Végezetül két könnyen elkészithető csemege:

A vajat, a zúzott fokhagymát és ízlés szerint sót jól kikeverjük, majd az apróra vágott medvehagymalevelet is közékeverjük. Jól kihütjük és kenyérre kenve fogyasztjuk, vagy grillezett húsokat, frissensülteket ízesitünk vele.

Mossuk meg majd szárítás után aprítsuk fel a medvehagyma leveleit, a leveleitől és gyökereitől megtisztított retket és az uborkát. Keverjük össze a zöldségeket, majd locsoljuk meg fél deci salátaöntettel és egy pohár joghurttal.Kevés uborkalével is megöntözzük.Fűszerezzük sóval, borssal és cukorral,a végén a kockára vágott paradicsomot is hozzáadjuk, majd keverjük össze. Ízletes kísérője lehet héjában sült krumplinak, de köretként is tálalhatjuk frissensültek, grillételek mellé.

További recepteket itt találhatunk

ForrásI. Forrás II.

Amelyik recept így kezdődik : „már az ókori görögök is…” onnan gyorsan lapozni szoktunk. Igaz?

Rossz hírem van.

A zellert már az ókori görögök és rómaiak is használták nem csupán élelmezési, hanem gyógyászati céllal.

Nagy ügy…Egyrészt minden zöldségnövényünk pályafutása az ember történetében igy kezdődött. Meglátta…megkóstolta…meghalt…a társa tehát nem harapott bele…Újabb kísérlet. Meglátta, megkóstolta…este virgoncabbá vált a máglyaoltást követően..naná, hogy később keresni kezdte éppen azt a szeldelt levelű, aromás illatú gazt, minek hatására erő költözött tagjaiba,  könnyebben  hajolt a derék, a térd és nem utolsósorban az asszonyok is csillogóbb szemmel tekintettek rá a tűz mellett. Több elejtett vad, több életerős utód…

Mi ez, ha nem csodaszer? Nem csodaszer…ez a zeller ! Egy ízletes zöldségnövény karrierje !

Fordítsuk komolyra.

Azóta többféle zellert megismert az ember és kedvelte meg. A levél- vagy metélőzellerben nagymennyiségű C-vitamin található.

Az ismertebb gumós zeller pedig tényleg nagyon értékes – és nem drága - növényünk. Vesetisztító tulajdonsággal bír, hiszen vízhajtó. Ezenkívül  sok szerves nátriumot tartalmaz és,  megtalálható benne a kalcium, a foszfor, a vas, a magnézium, kálium is. Levele  „limonén, szelinént, alkil-ftalidokat tartalmazó olajjal dús”, de az ismert flavonoidokkal sem bánt vele szűkmarkúan a természet…mi se legyünk fukarak magunkkal, ha itt a idő és érezzük, immunrendszerünk valami finom, ugyanakkor természetes erősítőszerre vágyik. Mert a zeller ebben is bajnok! Sőt, még csak ebben igazán! Egy tál meleg zellerkrémleves , amitől a holtak is feltámadnak – ahogy édesanyám  promótálta egynémely világbajnok levesét – de ne legyünk telhetetlenek. . Elég ha annyit mondok: a gyenge, erőtlen. étvágytalan ember gyógyszere a zellerkrémleves. Ami mellesleg egy finom ebéd előjátéka is lehet. Csak úgy…gyógykezelési célok nélkül.

Itt a receptje, ahogy én készítem:

Két tányér leveshez egy liternyi enyhén sós vizet forralok.

Az előzőleg kockára vágott kb fél kilónyi üde, ép és meghámozott zellert belerakom és addig főzöm, amíg teljesen megpuhul. Eközben egy nagy zellerszárat – levéllel együtt pépesre aprítok és félreteszem.

A leves alapba egy teáskanál vöröshagymakrémet csorgatok – aki nem szereti, egy kis fej hagymának a felét nagyon finomra összetörten teheti a fővő leveshez – majd a megfőtt zellerkockákat kihalászom a fazékból, pépesre mixelem és visszakanalazom a forró lébe. Most egy kanál olajat, vajat – ki mit szeret – forrósítok, amibe mokkáskanálnyi keményítőt szórok de a világért se pirítom! Azonnal egy dl főzőtejszínnel elkeverem és zutty a lobogva fővő levesbe! Utánadobom az apróra vágott zellerzöldet , ám avval  már nem rotyogtatom.

Ezzel készen is volnánk…Már csak egy-két kenyérszeletkét pirítunk és vagy mellé, vagy  a tányérba aprítva tálalható az erő-gyógy leves!

Nyáron jót tesz a szemünknek, ha egy-két paradicsomot kockára vágunk és a kész levest evvel tovább színesítjük.

Most nem térek ki a zeller egyéb  elkészítési módjaira…zeller ivólé, rántott- töltött- sült zeller és még nagyon sok finomságot készíthet belőle, aki kedveli jellegzetes ízeit. Érdemes ennek érdekében minél ifjabb korban elfogadtatnunk  családunk gyermek tagjaival. Az egészségük meghálálja.

Utóirat:

azt mondja népi konyhafilozófia, hogy amelyik férfin már a zeller sem segít, akár világgá is mehet. Merthogy  a népi gyógyászatban potencianövelő- megtartó erejét , valamint idegerősítő eredményeit ismerik, elismerik. A lányoknak egy-egy tavaszi fogyókúrában nyújthat hathatós segítséget, hiszen vértisztító, természetes fogyasztószer egyben.  Nosza, próbáljátok ki!

 Ennyi érv mellet, ugyan mi tartana vissza? Nem igaz?

Jó étvágyat!

Hagymák a porondon, minden, ami zöld !

***

Tavasz, megújulás, természet, zsenge, minden ami zöld...ezek jutottak eszembe hirtelen, meg a tavaszi reggelik egyik kedvence az újhagyma...Ma már télen sem elképzelhetetlen ez az üde és egészséges hozzávaló a reggeli vajas kenyérhez, szalonnához, bármihez..De ilyenkor az igazi, amikor már kint a kertben is érezzük, eljött az ideje az újhagymának, zsenge salátának, hogy szervezetünket segítse a tavaszi átalakulásban, amiben minden élőnek része van ilyentájt.

A póréhagyma kicsit más mint a többi hagymaféle, egész éven át kapható, kiskertekben is termelik és fehér, húsos törzsét fogyasztják...egyre inkább kedvelt a magyar konyhában is és mint a többi hagymaféle, a liliomfélék családjába tartozik.

..Olvastam, hogy ezt a hagymafélét az egyiptomiak is nagy becsben tartották, sőt középkor óta Wales jelképe, mivel a walesiek csatát nyertek a segítségével./legalábbis ők igy érezték/ A legenda szerint Szent Dávid szerzetes csak kenyéren és póréhagymán élt, és ezt ajánlotta a harcba induló katonáknak is. Annyira megbecsülték, hogy még a címerükbe is bekerült. A római legionárius napi étke volt a hagyma, sőt Néró császárról is az a hír járta, hogy a póréhagymával ápolta hangját..mint tudjuk elképesztően hiú ember volt...A párolt pórét Rómában nagy becsben tartották, természetesen ma is igen kedvelt étel a mediterrán országokban...De mostanra nemcsak ott, hanem nálunk is egyre inkább reneszánszát éli ez az ízletes és egészséges csemege.Receptek tömkelegét találhatjuk vele kapcsolatban. Hagymaleves, töltött és sűlt hagymák...stb..csak választanunk kell.

A hagyma egyben gyógyító növényünk is, hiszen magas kéntartalmával vértisztításra, éppen most tavasszal fejtheti ki legáldásosabban hatását.Alliltartalma(alliciltartalmu olaj) pedig természetes virusölő, antibiotikumként válik hasznunkra..

A hagymák népes családjának nálunk ujabban divatba jövő másik tagja a medvehagyma, amely szintén a tavaszi belső nagytakarításban veheti ki részét étrendünk frissítésével.

A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. Erdőkben, ligetekben nagy telepeket alkot. A fokhagyma illatára és ízére emlékeztető 30-40 cm magas évelő növény. Április-május környékén virágzik. A hagyma hosszúkás-tojásdad alakú. Gyógyitó tulajdonságának mára már egész irodalma van...Izelitőül egy irás itt

Visszatérve a zöldhagymára(újhagymára)...Néhány éve próbáltam ki és azóta rendszeresen visszatérő vendég konyhámban ilyenkor tavasszal a

HAGYMÁS LEPÉNY.

kapros változat, ami tényleg csak annyiban különbözik, hogy egy csokor kaprot apróra vágok és ezt is a tejfölös masszába keverem.

Ennek a receptjét el is mesélem. Nagyon egyszerü elkészíteni és ebédre, vagy akár vacsorára egy nagyon finom, illatos - és nem nehéz - fogást tálalhatunk.

Egy kb 20 cm átmérőjű, kerek formát alapulvéve, három csokor újhagymát megtiszítok és a fehér részét kisujjnyi vékony karikákra vágom (kevés zöldet is hozzámetélhetünk).

20 dkg búzalisztet, kevés sóval, leheletnyi cukorral összekeverek. Egy dkg élesztőt nagyon kevés langyos vízben(vagy tejben) felfuttatok és evőkanálnyi margarinnal, meg két tojás sárgájával rugalmas tésztát készítek, majd ezt megkelesztem.

A formát kikenem, lisztezem és a megkelt tésztával kibélelem, peremet képezve belőle.

A két megmaradt tojás fehérjéhez hozzáteszek még kettőnek a fehérjét és kemény habbá verem, majd a négy sárgáját,egy evőkanál tejfölt, meg kevés sót, szerecsendiót és egy evőkanál lisztet is hozzászitálva, összekeverem a masszát. A felapritott hagymát beleszórom a tésztával bélelt formába, ráöntöm a tojásos masszát és a tetejére néhány zöld hagymakarikát és kevés petrezselymet szórok. Aki szereti, durvára tört szines borssal is díszitheti a lepényt, amelyet előmelegitett sütőben (villanytűzhely 200 fok) szép, pirosra sütök, kb 30 perc alatt. Ez a lepény télen ugyanigy elkészíthető vöröshagymával, csemege- vagy lilahagymával ugyanilyen finom. A kapros változat ugyanez, a fent emlitett csokor kaporral felturbózva.

Én valami egyszerü, könnyű levest készitek hozzá általában. Akár este teával is izletes, illatos ez az étel.(Ajánlhatnám a hagymakrémlevest, ám sok volna igy egyszerre a jóból...).

Utoljára hagytam a legfontosabb programot, ideér rövidesen az igazán jó idő és a hétvégeken mindenképpen érdemes felvennünk a sportcipőket..irány az erdő, medvehagymavadászat indul !

Egy finom ebédet (hagymalepénnyel)követően.. a tavaszi, medvehagymamezőkkel illatos séta fűszere testnek léleknek!

Ha mégis maradunk, legalábbi zenével, képekkel dobjuk fel magunkat..ilyenkor TAVASSZAL !

forrás: Romhányi-Gerő:Gyógyító növények,Francia konyharemekei(szakácskönyvem)

A kelt tészták iránti rajongásom családi körben közismert. Egy nyugat-dunántúli baráti látogatás alkalmával ismerkedtem meg avval a bukta-változattal, aminek a receptjével szeretnék most mindenkit megismertetni.

A hagyományos buktát kedvelők biztosan megkedvelik ezt is, hiszen sokkal könnyebb…lazább, ugyanakkor másnap is friss – már akkor, ha marad belőle – egy pihe-puha lágyság, ugyanakkor igazán laktató második fogás. Mondjuk egy finom bableves, vagy gulyáslevest követően.

Tehát a hozzávalók:

60 dkg liszt,

2 db burgonya , ez kb 20 dkg,

2 egész tojás,

3 dkg élesztő,

3 dl tej ,

5 evőkanál cukor,

Pici só,

5 dkg vaj,

3 evőkanál zsír,

Kb fél kg sűrű szilvalekvár.

 Az elkészítés:

A krumpli főzésével kezdem, majd krumplinyomón áttöröm – lehet törővel is pépesíteni – és teljesen kihűtöm.

Ezután egy dl langyos(!) , cukros tejben elkeverjük a 3 dkg élesztőt és felfuttatjuk. .A maradék – kb 2 dl – tejet szintén meglangyosítjuk, a megolvasztott vajat belekeverjük és végül a maradék – kb 3 evőkanálnyi – cukrot is hozzátesszük.

A lisztet csipetnyi sóval összekeverjük, majd ezután szépen sorban adjuk hozzá a tört krumplit a két egész tojást, a cukros, vajas tejet végül a felfuttatott élesztőt. Nem túl lágy tésztát készítek…Rugalmas, nem túl ragadós, még éppen jól alakítható tésztát kapok, melyet letakarva egy óráig kelesztem. Kenyérsütő gép dagasztó programja nagyon jól használható ehhez a fázishoz.

Kelés után lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyomkodom a tésztát és kb 9 cm x 9 cm-es négyzetes darabokra szaggatom. Mindegyik közepébe teáskanálnyi lekvárt téve, összehajtom és meg is nyomkodom a széleket.

A zsírt felolvasztom és mindegyik buktát belemártva egy tepsibe sorban lerakom. Ügyelni kell a távolságtartásra, hiszen kicsit még kelni fog a tésztánk. Ezután még egy fél óráig újból kelesztem. Akkor gyújtom be a sütőt, amikor bevetem a buktákat. Villanytűzhelyem van…ezzel 160 C-fokra állítom, közép részre téve a tepsit, körülbelül 40 perc alatt sül piros-barnára a szilvalekváros-burgonyás kelt bukta. Amint kisült, azonnal kiszedem és egy olyan tálra rakosgatom, amin kényelmesen elférnek.. Ilyenkor ugyanis még képesek és összenyomódnának, ha nem vigyáz a sütőasszony!

Ha kihűlt porcukorral hintem és tálalom. Hogy mitől finomabb ez a változat, mint a hagyományos? Nem tudom…Talán a krumplitól? Vagy az arányok harmóniájától? Így lehet, hiszen a jó étel készítésének titka, lényege éppen ez: az arányok harmóniája…nos ebben az egyszerű, paraszti étekben pont ez érvényesül a legtökéletesebben.

Próbáljátok ki!